Utolsókat ver a szívem,

Már nincs dolog, mi felkavarna engem.

Olyan csendes most minden,

Még egy ág sem rezzen.

Lassan hat a méreg bennem,

Van időm átgondolni,

Mit és miért tettem.

Eszembe jutnak a szép emlékek,

Rég elmúlt idők, visszasírt érzések.

Ezeknek most végleg búcsút intek,

Éljenek tovább azok szívében,

Kik velem együtt élték át őket.

Lassan lecsukódik mindkét szemem,

Utolsó könnycseppem, párnámra cseppen.

Már várnak rám odaát,

Viszlát kegyetlen földi világ.