Fantasztikus energiával veti bele magát az elvállalt feladat végrehajtásába. Hivatását lelkiismeretesen látja el. Képes szinte minden mást háttérbe szorítani annak érdekében, hogy teljesítménye felülmúlhatatlan legyen. Gyakran kerül ki közülük un. csúcsmenedzser.

Tökéleteset szeretne nyújtani szinte mindenben. Gyakran habozik, hogy egy privát kapcsolatba belemenjen-e, mert elotte alaposan átgondolja, hogy képes lesz-e eleget tenni a vele szemben támasztott elvárásoknak anélkül, hogy hivatása meg ne sínylené. Mindenesetre ha valamit nem tud felvállalni, azt nyíltan, elore közli. Ez az attitud gyakran arra vezet, hogy minden igyekezete ellenére magányos, emberkerülonek tunik. Ha viszont valamit egyszer megígért, azt megbízhatóan teljesíti. Ezért környezete megbecsüléssel övezi. Szükséges, hogy az ügy vagy egy személy komolyan érdekelje. A felszínességet nem ismeri semmiben. Vagy szenvedélyesen csinál valamit vagy sehogyan.

Alkalomadtán kevésbé tunik barátságosnak, mivel az foglalkoztatja foleg, amivel éppen foglalkozik. Így ennek a típusnak az a hátránya ami az elonye.

Ha egy olyan feladatot kell ellátnia amely nem nyerte meg kelloképpen tetszését, érdeklodését, azt csak nagy nehézségekkel, belso kényszerrel képes megoldani, egyszeruen azért, mert nem tud kötelességbol cselekedni. Ilyenkor egy állásváltoztatás valósággal csodát muvel nála.

Sem barátságot, sem szerelmet nem köt, amíg meg nem gyozodik róla, hogy a legjobbat választotta. A személyes kapcsolat kezdetén "tabula rasa"-t csinál, s mindent közöl, amit gondol, elvár a másiktól. Ha viszont döntött, a végsokig kitart.